Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem

Vezetőképző Intézet

 

Változások a mezőgazdasági szakoktatás irányításában az európai kihívások tükrében

 

Megyeri László

 

1999

 

Tartalomjegyzék

 

Tartalomjegyzék                                                                                           1

 

Összefoglalás                                                                                                2

 

1. Az irányítási kérdés időszerűsége                                                         11

 

2. A magyar agrárszakképzés és irányításának történeti áttekintése   13

2.1 A mezőgazdaképzés hazai kialakulása, fejlődésének első

   lépései                                                                                                       15

2.2 A mezőgazdasági szakképzés a második világháborút követően

   napjainkig                                                                                                26

 

3. A mezőgazdasági szakképzés és irányítás nemzetközi

   összehasonlítása                                                                                        31

3.1 Az EU tagállamok mezőgazdasági szakképzése                             32

3.2 Az Európai Unió elvárásai a szakképzéssel szemben                   45

 

4. A változások politikai háttere                                                                48

4.1 Az irányítási és finanszírozási lehetőségek elemzése                   49

4.2 A képzés irányításának jelenlegi változásai                                   56

 

Irodalomjegyzék                                                                                           58

 

Mellékletek                                                                                                   59

 

 

Összefoglalás

 

 

Az európai integrációs folyamatok, a politikai és gazdasági síkok mellett napjainkban egy sor más területre is kiterjednek, így a kultúra, az oktatás és a kutatás területére is. A terjeszkedés összefüggésbe hozható a négy szabadság elvének egyre erősebbé válásával. A tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása ma már természetes az Európai Unió (EU) tagállamaiban, azonban az emberek, munkaerő szabad áramlása még korlátozott.

A korlátok közül a kulturális, és képzettségi különbségek emelhetők ki. A gazdasági integrációs célok azonban a munkaerő szabad áramlását hatékonyság fokozó hatásnak tekinti, ezért a felnőttoktatást és a felsőoktatást segítő oktatásügyi fejlesztési programokat prioritásként kezeli. Ezért, bár a Maastrichti Egyezmény szakképzéssel foglalkozó 127. paragrafusából a szubszidiaritás elvének jegyében elhagyták a „közös” szót, a közösség továbbra is egy EU szintű szakképzési politika megvalósítását állítja a középpontba.

A szakképzés másik kiemelt szerepe a munkanélküliség elleni harc leghatékonyabb eszköze.

 

Az EU agrárpolitikája az újonnan belépő tagországok alkalmazkodásának fő területe. Az eltérő mezőgazdasági termelési viszonyok az agrárszakoktatás jelentős eltéréseire utalnak.

A szakoktatás rendszeréből az agrárszakoktatás kiemelése természetes valamennyi tagállam esetében. A kézműipari, kereskedelmi és az ipari oktatás fejlődésétől mindenütt elvált a mezőgazdasági oktatás. A képzés eltérő fejlődése a mezőgazdasági birtokviszonyokhoz, üzemi struktúrákhoz igazodik. Nem csak a mezőgazdasági és ipari szakképzés válik el napjainkig, de az egyes tagállamok mezőgazdasági képzése is erősen eltérő. A mezőgazdasági szakképzés több mint egyszerű szakmára való felkészítés. Az oktatás kutatás termelésszervezés szaktanácsadás komplex egységének biztosítása a vidékfejlesztés a falu megtartóerejének erősítése érdekében. Az agrárszakképzés a vidék kultúrájának a hordozója, ezért eltérő módon viselkedik a világon mindenütt az egyéb szakképzésekkel szemben.  Az eltérő képzési formák ellenére azonban már előre meghatározható, hogy az agrárszakképzés irányításába jelentős beleszólása van az ágazati irányításnak és az ágazati képviseleti szervezeteknek. Az irányítói beleszólás nélkül ugyanis az agrárszakképzés félkarú marad.

 

A csatlakozásra történő felkészülés során a talpon maradás és a fejlődés egyik kritériuma az alkalmazkodás képességének megléte. Ez egyrészt a változásokra való reagálást, másrészt a kellő biztonságra előre nem látható változásokra való felkészülést jelenti. A tulajdon és piaci viszonyok hazai átformálódása napjainkban befejezettnek mondható. A paraszti gazdálkodásban a magántulajdon megerősödött, befejeződött a privatizáció a szövetkezetek átalakultak és mindezek hatására egy teljesen új állami irányítási rendszer formálódik ki. Megváltoztak a hazai fogyasztási, táplálkozási szokások, a keleti piacok visszaszorulásával a minőségi és feldolgozottsági igények és előírások is szigorodtak. Mindezek együttesen az agrárszakképzés strukturális és irányítási reformját is szükségessé tették.

 

A magyar mezőgazdasági szakképzés kezdete, Európában elsőként, 1779-re datálódik. Tessedik Sámuel egyedülálló intézménye a szarvasi gyakorlati gazdasági iskola szilárd elméleti alapokra helyezte a gyakorlati gazdálkodást.

Gróf Festetics György keszthelyi tanintézete a felsőfokú mezőgazdasági szakképzés alapjának tekinthető, Európában szintén elsőként, 1797-től.

 

Az 1848-as események, a jobbágyfelszabadítás és a vámunió új szakaszt hozott az agrárszakképzés történetében. A megváltozott struktúrájú és mennyiségű szakemberigény új kihívást jelentett az állam számára. 1850-től a Cs. és Kir. Mezőgazdasági és Bányászati Minisztérium Magyaróvárott elindította a gazdasági oktatást. 1874-ben Ferenc József szervezte át a mezőgazdasági szakoktatást, bevezetve a felső, akadémiai szintű, közép, valamint alsófokú oktatást.

A Földmívelésügyi Minisztérium a nyugat-európai tapasztalatokat feltérképezve a gazdasági népiskolai és az alapfokú mezőgazdasági szakoktatás megerősítését jelölte ki célul.

Az 1890-as évektől a földmívelésügyi miniszter rendelettel szabályozta a téli gazdasági iskolák felállítását.

Az első világháborút követően az egész kontinensen elterjedő rendszer alakult ki hazánkban is. A mezőgazdasági téli iskolák, földművesiskolák, magasabb mezőgazdasági iskolák, mezőgazdasági vándoriskolák, speciális mezőgazdasági és háztartási iskolák alkották a képzés struktúráját.

A földművelésügyi miniszter a parasztság szakmai és kulturális fejlődésének érdekében népkönyvtárakkal és falu fejlesztését célzó rádióadások sorozatával a távoktatás ősét teremtette meg.

A különböző szintek a különböző birtokszerkezetek részére képezte a szakembereket, az akadémián a nagybirtokok vezetőit, kezelőit, a középiskolák a középbirtokosokat képezték. A tömegek oktatása a téli gazdasági iskolákban és a tanfolyamokon történt. 

Az 1940-es években a földmívelésügyi tárca kezelésében több mint száz intézmény volt.

Az 1942. XVI. tc. a mezőgazdasági képző intézményeket jelentősen átszervezte, amely a második világháborúig erőteljes fejlesztést jelentett.

 

A háború okozta veszteségekre jellemző, hogy a földmívelésügyi tárca kezelésében lévő tanintézetek 40%-át csatolták el.

A háború után a családi gazdaságokra alapuló kisüzemi forma megkövetelte a gazdaképzés kereteinek az igényekhez való igazítását. A földmívelésügyi miniszter a közép- és alsófokon működő szakoktatási intézményeket egységesítette.

 

A magyar agrárszakoktatás rendszere egészen a mezőgazdaság szocialista átszervezéséig összhangban volt a környező nyugat-európai rendszerekkel.

 

A változás, a nagyüzemek kialakítása és a gyors gépesítés a rövid idejű átképzések tömegét tette szükségessé, a fiatalok szakmunkásképzése mellett.

 

A mezőgazdaság iparosodása a mezőgazdasági és ipari szakképzés egységes struktúrájának kialakítását vonta maga után. Az egységes rendszert az 1972-ben az MSZMP KB közoktatáspolitikai határozata megerősítette azzal, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kezelésében lévő középiskolákat és szakmunkásképző intézeteket a megyei tanácsok kezelésébe utalta, néhány munkástovábbképző intézet kivételével.

 

A mezőgazdaság változása 1989 előtt már megkezdődött, amelyhez új típusú, kísérleti képzések, gazdaasszonyképzés, integrált mezőgazdasági képzés, indult a Földművelésügyi Minisztérium  (FM) kezdeményezésére.

A rendszerváltást követő privatizálás a mezőgazdaság teljes átalakulását hozta magával. Az egymás mellett működő kis, családi gazdaságok, átalakult szövetkezetek és nagygazdaságok új kihívást jelentenek a mezőgazdasági szakképzésnek.

 

Jelenleg a mezőgazdasági szakképzés irányítása, az intézmények fenntartása vegyes képet ölt. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) ágazati képzésben több mint 180 intézmény vesz részt, a tanulók és hallgatók száma mintegy 46.000 fő. A középfokú oktatási intézmények száma kis mértékű emelkedést mutat, amikor a demográfiai mélypont felé tart a középiskolába kerülő fiatalok száma.

A középfokú oktatási intézmények többsége megyei vagy helyi önkormányzati fenntartásban működik. Az intézmény alapítása, vagy megszüntetése az önkormányzati testület döntésétől függ. Néhány intézmény egyházi, illetve egyéb fenntartásban van, 12 iskola az FVM finanszírozásban folytatja a képzést.

Az iskolák igazgatási szempontból az Oktatási Minisztériumhoz (OM) tartoznak, tartalommal az FVM tölti meg. 1993-tól a szakképzésről szóló törvény Az FVM-nek kiemelt státuszt biztosit, mint a szakképesítésért felelős minisztérium. A szakmai és vizsgakövetelmények meghatározása, az iskolarendszerű szakképzés kerettantervének kiadása, valamint a szakmai vizsgabizottság elnökének delegálása a miniszter feladatkörébe tartozik.

 

A felsőfokú intézmények fenntartását az OM gyakorolja, alapítása, szakalapítás az Országgyűlés hatásköre, a tartalommal való megtöltését, az intézmény autonómiáját figyelembe véve, az OM irányítja. Az egyetemek megkezdett integrációja az önálló agrár szakegyetem fennmaradását nem teszi lehetővé.

 

Az EU tagállamok mezőgazdasági szakképzésének összehasonlítására azért van szükség, hogy a mobilitásnak, a munkaerő szabad áramlásának a lehetőségét megteremthessük a csatlakozás esetén. A 15 tagállam közül a fejlődési irányunk meghatározásánál két ország szakképzési rendszere meghatározó.

 

Magyarországhoz hasonló mezőgazdasági adottságokkal rendelkező két ország Németország és Dánia.

 

Németországban a „duális képzés” rendszere általános a szakoktatás területén. A tartományok a szövetségi törvény alapján maguk alakítják ki a képzési rendszerüket. Bajorországban a mezőgazdasági szakoktatás irányítása a szakképzés alapozó szintje felett a tartományi mezőgazdasági miniszter irányítása alatt áll.

Tartományonként eltérő a szakmai irányítás, azonban valamennyi intézmény a szakmai szervezetek (Agrárkamara stb.) kezében van.

Az önálló agráregyetem a szövetségi mezőgazdasági minisztérium fenntartásában működik.

 

Dániában a családi gazdaság a kizárólagos gazdasági forma, kb. 70 000 gazdaság működik 40 ha átlagterülettel. Az agrárszakképzés történetileg a Népfőiskolákból alakult ki. Az gazdák képzése az egyéb iskolarendszertől eltérő, moduláris rendszerben történik. Az intézményeket a gazdák alapították, saját gyermekeik oktatására. Az oktatási intézmények költségvetésüket a Nevelésügyi Minisztériumtól kapják, azonban a szakmai felügyeletüket a Dán Gazda Unió, illetve regionális szervezetei végzik.

 

A Koppenhágában működő Agráregyetem a Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium irányításában működik.

 

 

Valamennyi EU tagállam és Magyarország mezőgazdaságával és a szakképzésének irányításával kapcsolatos néhány jellemző adatát összefoglalva az összehasonlítást elvégezhetjük

 

 

 

Ország[1]	A mezőgazdaságilag művelt terület az ország összterületének  %-ban	A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatott %-ban	A 26 év alatti fiatalok munkanélküliségi rátája	A szakképzés megkezdésének alsó korhatára
Németország	48	5,0	8,1	16
Ausztria	19	7,1	5,6	15
Belgium	47	2,5	23,7	15
Dánia	63	5,7	8,3	16
Spanyolország	50	10,0	41,7	16
Finnország	8	8,6		16
Franciaország	56	5,2	27,3	16
Görögország	44	20,0	27,3	15
Írország	72	13,8	21,8	15
Olaszország	58	8,2	33,5	14
Luxemburg	49	2,8	8,1	15
Hollandia	47	4,6	10,7	16
Portugália	43	11,6	16,6	15
Egyesült királyság	65	2,2	15,9	16
Svédország	8	3,3	19,4	16
Átlag	47,78	7,37	19,14
Magyarország	66	12	22.3	16

 

1 sz. ábra

Az EU tagországok összehasonlítása

 

 

Ország[2]	A szakképzésért felelős szervezet	Az agrárszakképzésért felelős szervezet
Németország	Szövetségi Oktatási Minisztérium	Tartományi Mezőgazdasági Minisztérium
Ausztria	Szövetségi Oktatási és Kulturális Minisztérium
Belgium		Szakbizottság
Dánia	Nevelésügyi Minisztérium
Spanyolország	Tudomány és Nevelésügyi Minisztérium
Finnország	Nevelésügyi Minisztérium
Franciaország		Mezőgazdasági és Halászati Minisztérium
Görögország	Nevelés és Vallásügyi Minisztérium
Írország		Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Tanácsadási, Képzési, Kutatási Fejlesztési Hivatal
Olaszország	Munkaügyi Minisztérium, Nevelésügyi Minisztérium
Luxemburg	Nemzeti Képzési Minisztérium
Hollandia		Mezőgazdasági, Környezetvédelmi és Halászati Minisztérium
Portugália	Szakképzési és Foglalkoztatási Intézet
Egyesült királyság		Mezőgazdasági Szakképzési Hivatal
Svédország	Tudomány- és Nevelésügyi Minisztérium
Magyarország	Oktatási Minisztérium	Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

 

2 sz. ábra

Az EU tagállamainak oktatás-irányításának összehasonlítása

 

Megállapítható, hogy a 15 állam, amelyek közül 9 jelentős mezőgazdasággal rendelkezik, 9-ben az agrárszakképzés irányításában az oktatási kormányzat vesz csak részt. A duális képzés elterjedsége miatt azonban a gyakorlati képzés amely a munkába állás szempontjából meghatározó, Svédország, Finnország és Portugália kivételével szakmai szervezet, vagy szakmai kormányzat felügyelete alatt áll. Dániában, ahol a mezőgazdasági szakképzés kiemelt jelentőségű, külön törvény szabályozza a mezőgazdasági szakképzést.

 

Valamennyi országról elmondható azonban, hogy az agrárszakképzéshez különös szabályozási, vagy felügyeleti rendszert alakítottak ki, az egyéb szakképzéstől eltérő jellege miatt.

 

 

Ország	Az agrárszakképzés irányításában résztvevő szervezet	A szakképzés szabályozásának módja
Németország	Mezőgazdasági Kamara	Szakképzési törvény
Ausztria	Mezőgazdasági Kamara	Szövetségi törvény
Belgium	Oktatási Központ
Dánia	Regionális Szakmai Szövetség (Dán Gazdaszövetség)	Mezőgazdasági szakképzési törvény
Spanyolország	Mezőgazdasági, Élelmezésügyi, és Halászati Minisztérium,
Finnország	Nemzeti Oktatási Szövetség	Szakképzési Törvény
Franciaország	Mezőgazdasági és Erdészeti Regionális Igazgatóság	Oktatási Törvény, Munka Törvénykönyve
Görögország	Mezőgazdasági Minisztérium	Oktatási Törvény
Írország	Nemzeti Mezőgazdasági Szakiskola
Olaszország	Szakmai Testület
Luxemburg	Mezőgazdasági Kamara	Nagyhercegi rendelet
Hollandia	Mezőgazdasági Képző Központ
Portugália		Gyakorlati oktatásról szóló törvény
Egyesült királyság	Továbbképzések Finanszírozási Hivatala
Svédország	Regionális Önkormányzat	Oktatási Törvény
Magyarország	Agrárszakoktatási Intézet	Szakképzési törvény

 

3 sz. ábra

Az EU tagállamainak oktatás-irányításának összehasonlítása II.

 

Magyarországon az agrárszakképzés területén a gyakorlati felkészítés módjának és színvonalának emelését kell célként kitűzni. A mezőgazdasági gyakorlatot a természet ciklusai határozzák meg, a gyakorlat szervezése nem tervezhető az időjárás, az élő szervezet kizárásával. Ezért a képzés gyakorlatát az oktatási rendszer keretein belül rugalmasan kell kezelni, a szükségtelen korlátok lebontása szakmai felügyelet mellett a hatékonyságot növeli. Ezért a mezőgazdasági szakképzés irányítását a szakmai és nem elsősorban pedagógiai szemlélettel kell végezni, hogy a csatlakozás előtt elérhessük az együttműködéshez szükséges feltételeket.

 

Az oktatás, szakképzés, és az ifjúságpolitika szervezetével és tartalmával kapcsolatos kérdéseket a Maastrichti szerződés 126. és 127. cikkei a tagállamok kizárólagos hatáskörébe utalják, ugyanakkor a rendelkezések előírják, hogy az EU segítse, támogassa és szükség esetén kiegészítse a tagállamok minőségi oktatás megvalósítására irányuló tevékenységet.

 

Az Európai Bizottság 1998-ban végzett országfelmérés szerint a magyarországi oktatási rendszer, nem választja szét egyik ágazati képzést sem, felépítése hasonló a legtöbb nyugat-európai országéhoz. Országunk nagy múltra visszatekintő, kiváló oktatási hagyományokkal rendelkezik, már az átalakulást megelőzően is magas színvonalon állt az oktatási rendszer.

Az oktatás, a szakképzés és az ifjúságpolitika tartalmi és szervezeti kérdéseiben a Magyar Köztársaságnak a csatlakozást megelőzően illetve a csatlakozásból adódóan nincsenek közvetlen jogharmonizációs kötelezettségei. Azonban hazánk feladata azoknak az előfeltételeknek a megteremtése, amelyek biztosítják az érintett ágazatoknál a közösségen belül folyó együttműködésbe való minél teljesebb bekapcsolódást.

Így eleget kell tennünk az együttműködésből adódó követelményeknek, valamint a pótlólagos erőforrások bevonásának lehetőségét kell kihasználnunk. Kötelezettségnek minősül a szakképzés területén a szervezett, koordinált és ösztönzött közösségi akcióprogramokban való részvétel. Ezek közül a Leonárdo programban az agrárágazat jelentősen képviselteti magát, mind a diákok, mind az oktatók közül, a csatlakozáshoz történő felkészítési programjaiban.

 

A hazai kormányzati struktúrában a képzés területén OM koordináló szerepe, valamint a csatlakozás elősegítése érdelében a tárgyalások vezetése területén meghatározó feladata van. Azonban a mezőgazdasági szakképzés közvetlen irányítása elképzelhetetlen szakmai szemlélet nélkül. Hazánkban a szakmai képviseleti szervezetek, mint például a Magyar Agrárkamara (MAK), nem készült fel ennek a feladatnak az ellátására, ezért az FVM közvetlen irányító tevékenysége elengedhetetlen.

 

 

A EU tagállamainak mezőgazdasági minisztériumainak szervezeteiben is megtalálhatók az agrárszakképzés koordinálását, felügyeletét és irányítását végző szervezeti egységek, ezért Magyarországon is helyet kell biztosítani egy szakképzési részlegnek az elkövetkezendőkben is.

Hazánkban politikai döntés kérdése is a mezőgazdasági szakképzés és felsőoktatás hovatartozása. A agrártárca és az OM között fennálló kapcsolat meghatározása, a koalíciós egyensúly megerősítése, egy megállapodás aláírásával megtörtént. A politikai döntés mellet azonban szakmai érvek is felmutathatók az agrárszakképzés felügyeletét illetően.

 

A megállapodás aláírása előtti lehetséges megoldások közül néhány elemzésével megvilágítható a döntés háttere. Az intézmények összevonása, integrációja, amely nem csak a felsőoktatásra terjed ki, lehet horizontális (több lábon állás megteremtése), vagy vertikális (a különböző képzési szintek összehangolása) esetleg a kettő kombinációja.

Az irányítás és a finanszírozás lehet kettős irányítás (OM–FVM) kettős finanszírozással, kettős irányítás megosztott feladat finanszírozással, vagy egyszintű irányítás és finanszírozás.

A tanulmány során a döntési hátteret szeretném bemutatni az érvek ütköztetése mellett, amely a jelenleg fennálló koalíciós kormányzat egyik élesen kirajzolódó ellentétét a konszenzusos megegyezés irányába terelte.

 

Az agrárszakképzés irányításában természetesen nem lenne szükséges az FVM közvetlen részvétele, azonban Magyarországon nincs olyan szakmai érdekvédelmi szervezet, amely a mezőgazdaság egészét átfogja. A Magyar Agrárkamara megalakulása óta nem tudta kialakítani a megfelelő bázisát, ezért helyzete bizonytalan. Természetesen a szakképzés egy szeletét, a mesterképzést a szakképzésről szóló törvény a gazdasági kamarák hatáskörébe utalja, azonban a mester cím megszerzése nem jelent ma még többletet képzettségi szintben. A Kamara, vagy egyéb szakmai szervezet beleszólása egyelőre csak az érdekegyeztetés során tud beleszólni a képzésbe.

 

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

 

Oldal: Szakdolgozat összefoglaló 1
OKTATÁSI SZAKÉRTŐ, SZAKMAI VIZSGAELNÖK, HUMÁN ERŐFORRÁS SZOLGÁLTATÁS - © 2008 - 2025 - megyerilaszlo.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat